2011. augusztus 26., péntek

Utolsó nap Víz és kiállítás


VÍZ


Nőies, Ying, Passzív, Hold, Flegmatikus, Ösztön-érzés, Archetípusa: Múzsa, bölcs, Tél-Zöld, Rák, skórpió, halak


Mitológia:

-         Létezés, kezdetek, ősvíz, magzatvíz
-         Megtermékenyülés, megtisztulás, regenerálódás, újjászületés
-         Özönvíz – büntetés
-         Aphrodite : tengerben született
-         Álmos anyja méhéből forrás fakadt.
-         Élő és halott vizek Styx az alvilág folyója.
-         Rituális megtisztitó fürdések- Gangesz-india
-         Új-szövetsgég, megkeresztelkedéskor, szenteltvíz, lábmosás
-         Pilátus- "mosom kezeim."

Szimbólikus jelentések:
-         Mozgás, áramlat – hullámzás, ezerarcú átváltozás
-         Öntisztulás, belső gyógyító erő, -életvize
-         Tükröz
-         Ellenállást alámossa – mindenhova eljut
-         Mélyben súlyos dolgok vannak, a felszínen könnyedek
-         Forma és szilárdság nélküli, alkalmazkodik a környezethez, időjáráshoz.
-         Indulatok: Örvény, áramlat, vízesés

Művészeti Témák:
-         Víz megfigyelése, lerajzolása többszöri más-más napszakban., évszakban.
-         Belső kép: folyó, patak, tó, tenger, tengermélye
-         Folyó ami elválaszt és összeköt, híddal.
-         Virág és víz együtt
-         Bennem lakozó hullámzó érzelmek.
-         Kék és sárga színek összefolyatása
Zenék:
-         Debussy: A tenger
-         Handel: Vizi zene
-         Smetana: Moldva
-         Strausz : Kék duna keringő



Handel: Vizi zene

 Versek:
 Ady : Egyedül a tengernél
József attilla:A dunánál
Radnóti Zápor után
Baudelaire: Köd és eső


Charles Baudelaire: Köd és eső



Óh, őszutók, telek, sara a kikeletnek,
altató évszakok! dicsérlek és szeretlek,
amiért szomorú agyamat-szívemet
légies sírral úgy körűllebegitek.

Egy nagy síkon, ahol téli vihar diderget,
s hosszú éjeken az érckakas mind rekedtebb,
lelkem, melyre alig hat tavasz és meleg,
most hollószárnyakon hasítja az eget.

Semmi sem édesebb, ha a gyász keze dúlja
régóta a szivet és zúzmara lepi,
óh sápadt évszakok, égövünk urai,

mint fakó éjetek állandó, mély borúja,
- vagy, máskor, kettesben, holdtalan éjszakán
elaltatni a kínt egy hazárd nyoszolyán.

Szabó Lőrinc fordítása

 A mai naphoz készült kézművek:)
- Készítettünk agyagból poharakat- víz mintákkal díszítve.
- Nemezeltünk ékszert  ( gömb) és egy konyhai fogót ( sík kép)
+ a frissen kiégetett kerámia szélcsengőt is összeállítottuk.

+ Összeállítottuk a kiállítást záró kiállítást.
Sokat dolgoztunk, sok gyönyörű munka került ki a lányok kezéből és sok-sok elismerő szavakat gyűjtöttünk be:)))

Képek.

                                                  Kun Ágnes

                                            Tajnafői Lilla

                                              Scmél Petra

                                     Shramkó Petra


és egy két kép a munkákról :)
                                                                Shramkó Petra munkái

                                                                 Tajnafői Lilla munkái

                                                                Schmél Petra munkái


                                                             Szélharangok ....


                                                              Árnyképek.....


                                               Előtanulmányok a vörös alakos kerámiához...
                                                             Kun Ágnes - Tajnafői Lilla
                                                      Schmél Petra - Shramkó Petra

                                             Mozaik képek - Daidalosz és Ikarosz története
                                                   Schmél Petra - Shramkó Petra
                                                                 Szélcsengők...
                                     Kun Ágnes munkái

2011. augusztus 24., szerda

4 elem tábor harmadik nap: Levegő




LEVEGŐ:

Férfias, aktív, Yang, Nap, Szangvinikus, Értelem, gondolkodás, Archetípusai: Szél, örök ifjú, tavasz-kék, Mérleg, vízöntő, ikrek.

Mitológia:
-         Lélegzet, lélek, örök mozgás, megújjulás
-         Szél, füst, örvény-lehelet
-         Forgószél- betegségeket hoz és visz „ szélütés”
-         Boszorkányok közege
-         Ailosz- hajózás, zsákban köti és kiengedi a szelet.
-         Kamikaze: Jelentése „isteni szél”
-         Csaba királyfi csillagösvénye

Szimbólikus jelentése:
-         Lélek- lélegzet
-         Könnyű, mozgékony, szárnyaló
-         Mindenütt jelen van
-         Gyors, érdeklődő, felületes
-         Függetlenség
-         Összeköttetés mindennel

Művészet terápiás témák:
-         Madarak mozgásának megfigyelése, lerajzolása
-         Felhők
-         Belsőkép: felhők, égbolt
-         Mit jelent a belélegzett és kifújt levegő – szín forma
-         Ami feltölt – erőforrások


Zenék:
Bach: Air
Benkő: Lebegés
Vivaldi : Tavasz nyitó tétel, menydörgés








Versek:Juhász Gyula: Titok
Nagy László : Levegőben, Alkonyat, Virradat
Kányási Sándor: Májusi szellő
Weöres Sándor: Messzeségek










Itt beszéltünk még  Daidalosz és Ikarosz történetéről:) ezt le is rajzolták a gyerekek:)
Bizonyára sokan ismerik a görög regét, Daidalosz és Ikarosz történetéről. Daidalosz athéni mester volt, aki egy napon szörnyű tettet követett el: megölte Talószt, unokaöccsét és egyben tanítványát, a fazekaskorong és fűrész feltalálóját. Tettéért halálra ítélték, de az ítélet végrehajtása elől Kréta szigetére menekült. Krétán akkoriban Minósz király uralkodott. Amikor megszületett az uralkodó félig bika alakú gyermeke, Minótaurosz, Daidalosz feladata volt megépíteni Minótaurosz labirintusát. Sem akkor, sem később nem engedte Minósz útjára a mestert, akit azonban honvágy gyötört és elvágyott a szigetről. Mivel a tengeren nem volt esélye a menekülésre, úgy döntött, hogy az eget választja. Tanulmányozta a madarak repülését és elhatározta, hogy maga is szárnyakat készít. Tollakat rakott egymásra, azokat lenszállal összekötötte és viasszal megerősítette. Fia, Ikarosz is mellette volt a szárnyak készítésekor, tetszettek neki a puha tollak és a sárga viasz. Mikor elkészültek Daidalosz megtanította a fiát, hogyan használja az új találmányt. Nem szabad túl alul a tenger felett repülni, mert a hullámok magasra csapnak és átnedvesítik a tollakat. Nem szabad túl magasan sem repülni, mert a nap sugarai megégetik a szárnyakat. Az egyetlen út a kettő közöt visz, szorosan egymás mögött repülve. Miután mindennel elkszültek, elindultak a veszélyes útra. Daidalosz repült elöl, mögötte szorosan Ikarosz. A mester hátra-hátra nézett és bíztatta fiát. A halász, a pásztor és a szántóvető mind égi isteneknek hitték őket. Már messze jártak, elhagyva balra Héra szigetét, jobbra Lebinthoszt, mikor a fiú egyre vakmerőbb lett, s elhagyva apját magasabbra repült. Miközben a naphoz egyre közelebb merészkedett, a forró sugarak megolvasztották a sárga viaszt és a tollak hirtelen szerteszét szálltak az égen. Ikarosz még megpróbálta a kezeivel fenntartani magát, de hiába. Miközben a tenger felé zuhant, kétségbeesetten kiálltotta apja nevét, majd elnyelték a tenger hullámai. Apja is kiáltott utána, de már csak a tollakat látta a víz felszínén úszni. Daidalosz elátkozta saját találmányát, amely fia halálát okozta. A helyet, ahol Ikarosz teste örök nyugalomra lelt, Ikarosz-tengernek nevezték el, emlékezve a tragikus sorsú ifjúra.


Aztán készültek csutkából madarak, hangszerek- dobok- és madár sípok is:)
Mire ezekkel készen lettünk már dél volt és mehettünk ebédelni.
Ebéd után a tegnap kinyújtott kör alakú lapokat különféle mintával- színes engóbbal díszítettük, hogy holnap össze tudjuk végre állítani a szélcsengőket!

És végezetül megfestettük a tálakat fekete engóbbal- görög vázák után szabadon:)))
Nagyon jól sikerült mindegyik... képek holnap....
Ma is jó sokat dolgoztunk :)))

2011. augusztus 23., kedd

Második nap : TŰZ




TŰZ


Férfias, aktív, yang, Nap, kolerikus, Szellemi intuició, Archetípusai: Amazon, harcos,Nyár – vörös,Kos, Oroszlán, nyilas


Szimbollikus jelentése:

-         Fény, melegség, hajtóerő
-         Magasabbrendű emberi
-         Lelkesedés, túlfűtöttség
-         Tisztít, átalakít, transzformál, megszilárdít
-         Függetlenség, Szabadság
-         Szexualitás, impulzivitás


Mitológia:

-szexualitás, termékenység, megtisztulás, de máglya pusztulás, bünhődés
-         Hinduizmus – égi, földre szálló vulkanikus tüzek
-         Félelmetes, veszélyes tüzek – házi tűzhely, biztonság, összetartozás jele.
Prométeus- aki ellopta a tüzet az égből.
Megvilágosodás – dicsfény, glória szentlélek- tisztító tűz.
Legtöbb mitológia tűz feslőbb lényektől kerül le az emberekhez.


Tűz terápiás téma:

-         Tűz megfigyelése, lerajzolása
-         Belsőkép – Tűz, nap
-         Belsőfény – ünnep
-         Tűz ami bennem van- energia, érzelmek, indulatok.


Zenék:

-         Handel: Tüzijáték- szvitt
-         Bizet: Carmen szvitt
-         Wagner : Tűzvarázs
Versek

Ady : Tűz csiszolója
József attilla: Tűz van
Nagy László: Tűz

Ami még kiegészítettette a foglalkozást
Egy két gondolat é smegbeszéltük..
Mitológiai, mesebeli lények mint a Főnix madár, 

A főnixmadár legendája évszázadok óta terjed az emberek körében. A következő cikkben ezeket a mitológiai teremtményeket szeretnénk bemutatni.
A mitológia mindig is foglalkoztatta és lenyűgözte az emberiséget. A mítoszok talán egyik legelkápráztatóbb tulajdonsága az, hogy számtalan különleges teremtménnyel ismertetik meg az olvasót. Természetesen, a legtöbb jellemrajz szinte mindig sarkított, eltúlzott, de sosem tudhatjuk biztosan azt, hogy ezek a teremtmények sosem léteztek, vagy hogy nem hasonlítottak azokra, amelyről a legendák szólnak. A főnixmadár is egy ilyen mitikus lény, mely a történelem során számtalan halandó képzeletét rabul ejtette.

fonix-madar


A főnix legendája és a madár jellemzése:

A főnix legendája egyszerre lenyűgöző és izgalmas. Egyes mítoszok szerint a főnixmadár kb. 500, mások szerint 1461 évig él és közben a fahéjfa ágaiból fészket rak magának. Amikor a fészek elkészül, a madár felgyújtja azt és saját testével együtt. A mítosz szerint a halott madár hamvaiból egy új főnix

A modern kultúrában és irodalomban főnixmadár az újjászületés, a halál utáni megújulás és megerősödés jelképe. Egyes legendák szerint a főnixmadár sebei maguktól begyógyulnak, ezért a madár gyakorlatilag elpusztíthatatlan. A főnix a tűz és az istenségek szimbóluma is.
születik, amely ugyanannyi ideig él majd, mint az elődje. Egyes mítoszok szerint az új madár egy tojást készít elődje hamvaiból, melyet az egyiptomi Heliopoliszba visz.
A különböző legendák különbözőképpen jelenítik meg a főnixmadarat. Egyes legendák szerint a tollazata vörös és arany színű, a görög és római mítoszok főnixmadara viszont inkább a sasra vagy a pávára emlékeztet. Az egyiptomiak leginkább a kócsaghoz vagy a gólyához hasonlították a főnixet.




A főnix a modern kultúrában:

A madárról szóló mitikus történet a túlélés, az erő és a türelem jelképévé teszi a madarat, általánosabb értelemben pedig a győzelem jelképe is lehet. A főnixmadár számos ősi- és modern legenda főszereplője. Az Egyesült Államokban San Francisco városának és körzetének zászlaján látható. Atlanta városának zászlaján és címerén szintén egy főnixmadár szerepel.


A főnix a médiában:

A leghíresebb főnix-médiatörténet talán a Marvel képregényekből ismert Főnix nevű hős története. A főnix más médiasikerekben is felbukkan, a StarTreck filmsorozatban például egy űrhajót neveznek Főnixnek. A nyolcvanas években egy rövid tévéfilm-sorozat is készült „Főnix” címmel. Az irodalomban a főnixmadár számos alakban bukkan fel. A Főnix című 2000-ben íródott regény egy repülőgép-szerencsétlenség túlélőiről szól. Stven Brust is írt egy Főnix című könyvet, mely az 1990-es Vlad Tatos fantasy-sorozat része.

Természetesen a főnix-legenda a legújabb és legismertebb felelevenítése az ötödik Harry Potter könyv, a „Harry Potter és a Főnix Rendje”.


Sárkány


A különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínűleg nem azonos eredetűek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különböző kultúrákban a világon, talán fosszilizálódott dinoszaurusz- és ősemlős csontmaradványokra született magyarázatképpen.
A kínai sárkányok (többek között) általában jóságos lények, míg az európai sárkányok és a perzsa mitológia sárkányai ellenségesek. A keresztény vallás sárkányai jellemzően mint a Sátán (ördög) vagy annak szolgái jelennek meg. Szent György vértanút a sárkány legyőzőjének tekintik. A magyar sárkány[1] a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt, s csak később vált elválaszthatatlanná a nyugati-keresztény mitológiákban szerepló bestia képétől. A magyar mitológia hagyományos sárkány-képe nem hüllő, hanem humanoid figura, akinek adott esetben több feje lehet, ami lelkeket szimbolizál. A 'sárkány' szó jelentése valószínűleg "fehér kán".
A 15. század elején, Magyarországon is működött egy magát Szent György védelme alá helyező világi lovagrend, a Sárkány Lovagrend. A Rend jelképe egy sárkány, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalföldi fejedelem is, akit a sárkány latin neve után Vlad Draculnak neveztek el. Az ő fia volt a későbbi Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlád), röviden Drakula.

Fantasy 

A fantasy műfaj terjedésének hála a sárkányok nagyon népszerűek manapság (többen a fantasy szimbólumának tekintik őket). Megtalálhatjuk őket a Dragonlance, A Gyűrűk Ura és megannyi más klasszikus írásban. Lehetnek kiemelkedően jóságos, vagy kegyetlenül gonosz lények is (angyali-ördögi kettősség)[2] [3]. Többnyire epikus mellék- vagy főszereplők minden esetben, akik a történetet túlvilági szinten képesek befolyásolni. Alakváltóként a humán szereplők érzelmi szálaiba is gyakran belefolynak. Szerepjátékokban, mint a klasszikus asztali Dungeons and Dragons és a pld az erre a szabályrendszerre épülő számítógépes játékban Neverwinter Nightsban[4] „ki is játszható” karakterek, ahol így a játékosok akár sárkánybőrbe bújva is alakíthatják a játék menetét.

A sárkány a heraldikában 

Flag of Wales 2.svg
A sárkány [fr, en: dragon] a címertanban mindig négylábú állat. Heraldikai eredete valószínűleg a nílusi krokodilra megy vissza. Pikkelyes oroszlánteste van, (az angol heraldikában) hosszú (villás) farokkal (a francia heraldikában ez néha pikkelyes, csavart halszerű farok), denevérszárnnyal, krokodil- vagy gyíkfejjel, rajta fülekkel, villás nyelvvel (miáltal a sárkányfej jól elkülöníthető a gyík- és kígyófejektől) és a testén – eltérően a sárkánykígyóktól – négy pikkelyes lábbal, úszóhártyás karmokkal, gyakran sarkantyúval. Szokványos helyzete ágaskodó. Néha szárnyak nélkül [en: 'sans' wings] is ábrázolják. A szájából nem törnek elő lángnyelvek, mint a párducnál. A kínai sárkány teste hosszú, kígyószerű. A tengeri sárkány [en: sea-Dragon] alsó teste uszonyos haltestben végződik. Az oroszlánsárkány [en: Lion-Dragon] teste nagyrészt az oroszláné, de hátsóteste a sárkányé. vö. baziliszkusz, opinikusz, griff, tengeri kígyó
Lackfi pecsetk.png
A címertanban a négylábú sárkánytól megkülönböztetik a kétlábú, sárkányszerű képzeletbeli lényeket, melyeket tágabb, összefoglaló névvel sárkánykígyóknak lehet nevezni. Ide tartozik a baziliszkusz, a heraldikai hidra, valamint a szűkebb értelemben vett sárkánykígyó [en: wyvern, szász: wivere ’kígyó’, cs: saň]. Ez olyan sárkány, melynek denevérszárnya, hosszú farka, egyetlen kígyófeje, pikkelyes teste és csak két (sas)lába (és azokon saskarmok) van. A kinyújtott nyelve villás. A szájából általában nem tör elő tűz. Vö. párduc, hidra
Sárkány

A sárkány a magyar folklórban

A magyar népmesék visszatérő negatív szereplője a többfejű sárkány. A sárkány szó Erdélyben forgószelet is jelent és a magyar mesékben a sárkány gyakran forgószélben érkezik. Ez a jelentésbeli átfedés más népeknél is megfigyelhető, a török nyelvek egy részében „sárkány, vízisikló” jelentésű sazagan szó a dobrudzsai kipcsak Cetsan törzsnél vihar és zápor előtti forgószelet jelent.[5]


Történelem, vallás : Mi a tűzkeresztség, Illés szekere, Mózes és az égő csipke bogyó, Halotti szertartások, Máglya halál-boszorkányok...Dózsa György- tüzes trónon való megégetése.
Ünnepek amik a fényhez  a tűzhöz  kapcsolható: Karácsony, Húsvét, Luca nap, Szent Iván napi tűzugrás,Halottak napja- lélekgyertyagyújtás, napfordulók, napéjegyenlőség a fény a nap évenkénti megújjulását, pályájánvaló haladás elősegítését kívánták mágikus úton elősegíteni...
Ételek-gyümölcsök napon való szárítása, füstölése- tartósítási eljárás volt a régi időkbe:)

Ősember és  tűz....
Tűz
  Miként képesek vagyunk elképzelni, hogyan fedezték fel vagy eszelték ki a korai és kezdetleges eszközöket, el tudjuk képzelni a tűz megszerzését is. Először egy viharos éjszakát követően történhetett, több százezer évvel ezelőtt, mikor egy magas fenyő villámcsapás következtében tűzet fogott. Közelében az ősember családja kapaszkodott egymásba egy barlang mélyén, tele félelemmel az istenek haragja miatt.
  Hajnalban, a fenyő azon része, amely elhalt és száraz volt, még égett. A férfiak és asszonyok közelebb merészkedtek, bámulva a lángokat és a füstöt.
  Az egyik vénasszony sikította, hogy a füst a haldokló fa felszálló szelleme. De a család feje kételkedett ebben. Tudta, hogy a fák másként halnak meg. Figyelmesen nézte, ahogy a lángok martalékává lettek azok az ágak, melyeken vadállatok után szokott kémlelni. Időnként egy-egy égő ág a földre hullott. Kíváncsiságtól vezérelve, valamit megsejtve a tűz természetéről, megragadott egy száraz gallyat és az égő ág fölé tartotta. Az öregasszony ismét visított, hogy ez a faisten elleni cselekedet és méltatlankodva megpróbálta kiütni kezéből a gallyat. Az ember ellökte magától. Ujjait a hőség megégette és a kinyújtott karján lévő szőrszálak megperzselődtek, de addig nem tágított, míg a száraz gally nem fogott tűzet. Az első fáklyát büszkén magasba emelve gyorsan a barlanghoz sietett, nyomában a többiekkel, és a bejárathoz fektette. Habozva bár, de a tűzet száraz tűlevelekkel és vesszővel táplálta, míg a lángok fényesebben nem lobogtak; sejtette, hogy ez fog történni. Nem tellett bele sok idő, és rájött, hogy hideg időben a "varázslatos fény" meleget ad neki és családjának. Éjszaka odavonzotta az állatokat. Barlangjából kitekintve látta a tűz visszaverődését a szemükben. Most azonban féltek támadni.
  Gyakran megégette magát a tűz gondozása közben. Mikor rájött, hogy a szélfuvallat felélénkíti a tűzet, megtanulta, hogy meg kell fújnia, ha a lángok lankadtabban lobogtak.
  Értesülve a csodáról, a szomszédok is eljöttek és bámultak. A vénasszony, aki azok közé tartozott, akiknek mindig igaza volt, kijelentette, hogy a tűz az istenek ajándéka. A kíváncsibbak közül többen vittek magukkal égő gallyakat, hogy saját tüzük legyen.
  Így zajlott le egy fő természeti erő ember általi első meghódítása, az első erőforrásé saját izmain kívül. A tűz által vált az első "szuperállattá".
  Csupán néhányan értették meg hamar az újdonságot. Ez különösen abban az időben volt igaz, mivel az ember még nem érte el a homo sapiens szintjét. A barlanglakók többsége számára a tűz félelmetes dolognak számított. Sokan elkerülték, félve a szellemek rosszallásától. Egyes helyeken tűzimádó kultusz kapott lábra és a tűzet csak szent célokra használták. Úgy tűnik, hogy az ősember már több ezer éve ismerte a tűzet, mielőtt főzött volna vele.
  Olyan óriási előnnyel bírt a tűz, hogy azok, akik nem tudták, mit kezdjenek vele, nem sokáig versenyezhettek azokkal, akik viszont tudták. Ma nincs olyan emberi társadalom, amely ne hasznosítaná a tűzet, habár az Andamán-szigetek bennszülöttei még most sem ismerik a meggyújtásának a módját, ezért esőben és viharban folyamatosan óvniuk kell.
  "A tűz segítségével az ember lassanként hűvösebb klímájú tájakra is elmerészkedett. Ezzel kezdetét vette a kiválasztódáson alapuló migráció folyamata. Az újonnan meghódított területeken az intelligensebb és jobb képességű népek csak egymás között házasodhattak, míg a régi hazában maradt korábbi, tűzet nem használó, társaik szintén egymás közt voltak kénytelenek párt keresni maguknak. A hideg időjárás már nem befolyásolta olyan negatívan kényelműket és tevékenységüket, másrészt viszont az új területeken kevésbé érvényesült a túlzott hőség rossz hatása, mivel a forró időszak nem volt olyan hosszú, mint a melegebb éghajlaton." (Ellsworth Huntington: Mainsprings of Civilization, 1944)


és ami még volt a foglalkozáson:
- gyertyákat készítettün és megnéztük, hogyan ég- milyen a tűz... a láng
- a fényében táncoltunk- tűztánc:)
- Az árnyékokat lerajzoltuk..., majd Vörös alakos kerámiához terveket készítettünk...

2011. augusztus 22., hétfő

A 4 elem tábor első napja - Föld

Mi is jut eszünkbe ha meghalljuk ezt a szót Föld ....

FÖLD


Nőies, Hold, Melankólikus, érzék, érzékelés, Szülők,- archetípusok.
Színek: Őszi – sárgák, barnák
Őskáosz női fele – teremtés mítoszok, Humus-talaj, Humanus-ember
Talaj és bolygók ahol élünk.
Gaia, Démétér- teremtő istennők, méhe a föld
Teremtés- születés és halál.


Föld szimbólikus jelentései :

-Megbízhatóság, tartás, kitartás
-         Gyökerek, biztonság, hagyomány
-         Élet teremtés
-         Megőriz nyomokat, mélye kincseket rejt
-         Formálható
-         Lassan melegszik, tartja a hőt
-         Mélyén kincsek tartalékok

Témák:
-         Föld, kő, gyökér rajzolása
-         Belsőkép – föld és rétegei
-         Földanya
-         Totem állatom
-         Ami megtart-gyökereim


Versek:
Radnóti: Gyökér
Ady: Föl-föl dobott kő
Nagy László: Földön, Dombon

Zenék:
Liszt : Hegy szimfónia
Liszt: Preludes ( La terre)
Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen

Démétér (görögül Δημήτηρ, annyi mint "Földanya") a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennője. Az ő segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte meg a gyümölcsöket és ő készítette fel a kalászokat az aratásra. Démétér tanította meg az emberiségnek a földművelés művészetét, ő adta az ekét az embereknek és ő mutatta meg a vetés, illetve veteményezés tudományát is az emberiségnek. Ezzel megvetette az emberek letelepedését is, és ezáltal a letelepült emberi társadalmak istennőjeként is tisztelték. Kronosz és Rheia leánya volt, Zeusz testvére, akitől legkedvesebb gyermeke, Perszephoné született.

Démétért általában komoly nőként ábrázolták hosszú tógában. Jobbjában tartotta termést hozó botját, amellyel olykor végigsuhintott a termőföldek felett. Baljában gyümölcskosarat vagy búzakalászokat tartott. Gyakran ábrázolták sarlóval a kezében. Fejét fonott kalászkoszorú díszítette. Néha fáklyát tartva is megjelenítették utalva Perszephoné keresésére. Szent állata volt a kígyó és a disznó is. Rómában Ceres néven tisztelték.
Annak ellenére, hogy Démétérnek törvényes férje sohasem volt, mégis az ő papjai vezették be az ifjú házasokat a házasélet rejtelmeibe. A legendák még egy gyermekéről szólnak. Egyszer egy háromszor felszántott földön szeretkezett egy titánnal. Ennek eredményeként született meg Plutosz, a gazdagság és bőség istene.

Démétér-mítoszok 

Történt egyszer, hogy Hadész, az alvilág istene elrabolta és feleségül vette Démétér legkedvesebb leányát, Perszephonét. A földművelés istennője útra kelt, hogy megtalálja elveszett gyermekét, és közben sorsára hagyta a termőföldeket. A gyümölcsfák nem hoztak gyümölcsöt és a gabona sem nőtt ki a földből. Az emberek éheztek, és ezt látva Zeusz leküldte Hermészt az alvilágba, hogy hozza fel onnan Perszephonét. Azonban mielőtt a leány elhagyhatta volna az alvilágot, férje, Hádész egy gránátalmát adott neki, ugyanis aki az alvilág ételeiből eszik, az mindörökre ott kell, hogy maradjon. Perszephoné beleharapott az almába, de Zeusz nem engedte meg Hádésznak, hogy így visszatartsa a leányt, de mivel Perszephoné mégis evett az alvilág gyümölcseiből, így csak az év harmadát kellett Hádész birodalmában töltenie. Amikor Perszephoné feljön az alvilágból, Démétér örül, és ilyenkor virágba borul a természet és dús kalászok lengenek a földeken, a gyümölcsfák pedig érett gyümölcsöket hoznak. Amikor Perszephoné elhagyja anyját, Démétér elhervasztja a természet növényeit. Így alakult ki a négy évszak. Amikor a leány fent van tavasz van és nyár, amikor elhagyja anyját, őszre fordul, majd tél lesz.
Démétér egy Doszó nevű nő alakjában kereste elveszett leányát a földön, és így került Keleosz, eleusziszi király udvarába. A király megkérte, hogy nevelje két fiát, Démophónt és Triptolemoszt. Keleosz igen jól bánt az istennővel, pedig nem tudta, hogy valójában kit rejt Doszó alakja. Ezért hálából úgy döntött Démétér, hogy Démophónt halhatatlanná teszi, Triptolemoszt pedig megtanítja a földművelésre. Ám amikor Démophónból ki akarta égetni a halandóságot, benyitott Metaneira, a királynő, és így a tűzből ki kellett venni a gyermeket, így nem vált halhatatlanná. Ezzel leleplezte magát Démétér Eleusziszban. A Theszmophoriát azóta megtartották Eleusziszban és Athénban is az istennő tiszteletére, azt az ő ünnepének szentelve.



És ehhez kapcsolódva mi Kerámiáztunk a Kerámia maga a 4 őselem segítségével jön létre:9 Az agyagot a Földből bányásszák- a VÍZ segítségével formázzuk, a LEVEGŐ segítségével szárítjuk és a TŰZ segítségével égetjük cseréppé....


- Különféle ásványok formájával díszített dobozkát-szelencét készítettünk.



-  tálakat, tányérokat korongoztunk amit a holnapi tűz foglalkozáson fogunk felhasználni.
és Magokból készítettünk Termény képet- amit sajna nem tudtunk befejezni.
A terméskép-ragasztás több szempontból is hasznos és élvezetes elfoglaltság. Egyrészt a gyermek megismeri általa különféle növények magjait, terméseit, érzékeli azok színét, tapintását, textúráját. 
Másfelől viszont a magkép-készítés igazán kreatív tevékenység is, amelyben gyermekünk kiélheti alkotószenvedélyét, miközben egyre csak ügyesedik. S mivel valamilyen magból biztosan van otthon egy kis maradék, akár neki is állhatunk ennek a szép mag-pillangónak az elkészítéséhez!



2011. április 7., csütörtök